Munka kórházakban és tisztaterekben

Munka kórházakban és tisztaterekben

A tisztaterek olyan helyiségek, amelyekben rendkívül alacsony a levegőben szálló különböző részecskék mennyisége, mint például a por vagy a mikroorganizmusok, azaz gyakorlatilag szennyeződésmentesek. Tisztatereket tudományos kutatóintézetek laboratóriumaiban (fizikai, kémiai, biológiai kísérletekhez) és a gyártóipari műhelyekben egyaránt használnak (leginkább a gyógyszeripar és a mikroelektronika) bizonyos munkafolyamatok helyszíneként. Különböző igények merülnek fel a tisztaterekkel kapcsolatban a felhasználási területük függvényben arra vonatkozóan, hogy milyen tisztaságúnak vagy mekkora méretűnek kell lenniük, így széles skálán változnak a paramétereik, és a tisztatér fenntartásához szükséges műszaki megoldások. A szellőzést biztosító rendszer hagyományos helyett HEPA- (vagy akár ULPA-) szűrővel van ellátva, és képes a megfelelő mennyiségű levegő folyamatos áramoltatására adott nyomás, hőmérséklet és páratartalom biztosítása mellett.

Leggyakrabban a széleskörűen elfogadott ISO-szabvány (14644-1) alapján osztályozzák a tisztatereket, ahol az ISO 1 osztályba az a tisztatér tartozhat, amelyben légköbméterenként legfeljebb 10 darab 0,1 μm-nél nem nagyobb részecske található. A skála az egyes részecskeméretekre bontva exponenciális növekedéssel ISO 9 osztályig tart, amely már nagyjából megfelel a városi környezetben található szabad levegőnek. Az EU kategóriarendszere pedig 4 osztályba sorolja a tisztatereket az ISO 5 osztálytól felfelé, viszont követelményeket támaszt a gyártási folyamaton kívüli levegőtisztaságnak is. A szabványok jelentősége a légáramlást és -tisztítást biztosító rendszerek szempontjából abban áll, hogy az ott zajló munkafolyamathoz szükséges környezet kialakítását biztosítani tudó berendezést ennek megfelelően lehet a tisztatérhez meghatározni. Gyakori tévedés, hogy a tisztaterek egyben steril helyiségek is, erről azonban nem minden esetben van szó, általában a légtisztaság csak a részecskemennyiségre vonatkozik, így legfeljebb közvetett összefüggés van. Kórházakban pedig értelemszerűen a steril környezet is prioritás, de például egy műtőben is sok más szempontot figyelembe kell venni a folyamatosan biztosított friss levegőtől az optimális hőmérséklet fenntartásáig.

A kórházakban és a tisztaterekben a speciális eszközökön és szükséges szaktudáson kívül a folyamatos rendelkezésre állás is elengedhetetlen. A kórházak és tisztaterek gépészeti karbantartása és ellenőrzése kiemelten fontos, hiszen minden pillanatban biztosítania kell a szabványnak megfelelő minőséget, a további elvárt tényezőket, és bármilyen leállást, javítást, karbantartást össze kell hangolni az ott végzett tevékenységgel. Éppen ezért minden intézmény, ütemezetten, előre megtervezetten végezteti a tisztaterek karbantartási munkáit. Ennek ellenére előfordulhat meghibásodás, amikor haladéktalanul el kell hárítani a problémát, mivel jelentős károkat okozhat a hosszú leállás (például a munka leállítása miatti kiesés, de akár gépek is tönkremehetnek), egy kórházban pedig a műtétek halasztása emberi életeket is veszélybe sodorhat.

Az intézmények rendelkeznek szabályzattal arra vonatkozóan, hogy ki, mikor és hogyan léphet be egyáltalán az ilyen helyiségekbe, és ott milyen munkát végezhet, erre a rendszerbiztonság mellett a vagyonbiztonság miatt is szükség van. Amennyiben egy kórházban vagy egyéb tisztatérben szerelési munkára van szükség, természetesen ott semmilyen olyan tevékenység nem folyhat, amelyet tisztatérben szükséges elvégezni, hiszen a munka alatt nem biztosítható a levegő tisztasága. Ez vonatkozik arra is, ha magán a helyiségen kívül folyik ugyan a munka, de a szellőzőrendszert érinti a szerelés. A munkavégzés megkezdése előtt a helyiséget alkalmassá kell tenni erre, például az ott található eszközök, műszerek, anyagok elpakolásáról, áthelyezéséről gondoskodni kell.

Munkát végezni tehát csak szabályozott körülmények között, megfelelő engedéllyel lehet. Az üzem újraindítása szempontjából fontos, hogy a megrendelő azonnali és teljes körű szolgáltatást kapjon. A hibaelhárításhoz és javításhoz szükséges az, hogy egy teljes szakértői csapat álljon rendelkezésre: érteni kell a szabályozó informatikai rendszertől a gépészeten át egészen a munka közben okozott apró sérülések (akár burkolati vagy vakolati szintig) helyreállításáig. A probléma megoldásán túl a helyszínt is olyan állapotban kell visszaadni, hogy az tisztatérként üzemelhessen tovább.