A kormány elkötelezett híve annak, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse 2030-ig. 2010 óta 22 százalékkal javult a magyar gazdaság üvegházhatású gázok kibocsátásának intenzitása, ami jelzi, hogy a klímavédelem nem gátja a gazdasági növekedésnek, hanem erősítheti is azt. Ahhoz, hogy ezt a kitűzött célt el tudjuk érni, az épületek energiahatékonyságán is sokat kell javítani.
Energia hatékonysággal kapcsolatos alaptézisek
Kiemelt stratégiai célja az országnak, hogy ezt a tendenciát erősítse, azaz a gazdasági növekedés fenntartásával párhuzamosan az üvegházhatású gázok kibocsátásának intenzitása tovább csökkenjen. Az EU hasonló célokat fogalmaz meg az „Energiahatékonysági cselekvési tervben”. Az illetékes bizottság azon az állásponton van, hogy a közszférának példát kell mutatnia a magánemberek irányába. A jogalkotók követelései tehát egyértelműek. Aki új épületet épít, annak meg kell felelnie azoknak a szabályozásoknak, előírásoknak, amelyek hosszú távon a klímasemlegességet mint elérhető célt tűz ki maga elé. Hazánkban is sokat tesz a kormány annak érdekében, hogy energia hatékony épületek épüljenek a magánszférában és a közszférában, és az épületek felújításakor fontos szempont legyen az energetika.
Energia hatékony lakóingatlanok előtérbe helyezése
Október 4.-től igényelhető az NHP Zöld Otthon Hitel ( röviden zöld hitel), amely igénylése esetén állami támogatással építhetik meg, vásárolhatják meg a tulajdonosok magas energiahatékonyságú otthonukat. A Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett program célja, hogy jövőre hazánkban olyan épületek kapjanak használatbavételi engedélyt, amelyek legalább BB minősítésűek, amelyek közel nulla energiaigényűek.
A NHP Zöld Otthon Hitel keretében, amennyiben minden igénylő a teljes felvehető összeget megkapja megközelítőleg 2700 lakóépület épülhet amely jelenleg a teljes lakóépület állomány 2%-át teszi ki. Azt a kormány is elismeri, hogy van még mit tenni a lakóépületek energiahatékonyságának terén, ezért hasonló projektek várhatóak a közeljövőben.
Mit jelent a BB energetikai besorolás?
A BB energetikai osztály megfelel az ettől az évtől érvényben lévő „közel nulla energiaigény” építésügyi előírásainak. Lakóingatlan akkor kaphatja meg ezt a minősítést, ha az összesített energetikai jellemző számértéke 81 és 100 KWh/m² közé esik. A BB osztály eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedezni. Fontos tudni, ha megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, BB minősítés nem adható ki. Az alábbi megújuló energiahordozó alkalmazása szükséges a BB minősítéshez: biomassza, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap, szél és vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos esetekben ide sorolható.
De mi a helyzet a meglévő épületekkel?
Nekik is klímasemlegessé kell válniuk. Az épület állomány jelentős részét az önkormányzati nem lakáscélú épületek teszik ki. Rengeteg olyan épületet tartanak számon, köztük adminisztrációs épületeket, iskolákat, sportcsarnokokat, kórházakat, színházakat, könyvtárakat, amelyekben az energiamegtakarítási potenciál meglehetősen magas. Ugyanez vonatkozik számtalan magánszektorbeli irodaházra, magánhasználatú lakóépületekre is.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Energia és Klímatervében a következő olvasható:
"A hatályos Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) adatai szerint Magyarországon a primer energiafelhasználás mintegy 40%-a az épületekben történik, amelyen belül a legnagyobb részarányt a lakóépületek képviselik közel 60%-kal. A végső energiafelhasználást tekintve az Eurostat adatai szerint mintegy 35%-ra tehető a lakossági szektor energiafogyasztásból való részesedése, ennek túlnyomó része az épületek energiafelhasználását jelenti. A MEKH háztartások energiafelhasználására vonatkozó adata szerint a magyar háztartások energiafelhasználásának jelentős része (háromnegyede) fűtésre fordítódik, ami döntően földgázalapon biztosított (az országos gázfelhasználás közel fele lakossági felhasználás). Az energiafelhasználás másik két nagy területe a használati melegvíz előállítása, valamint a világítás és az elektromos eszközök használata (egytized – egytized arányban részesedve). A lakóépületek esetében tehát a legtöbb energiamegtakarítási potenciál az épületek és a fűtés korszerűsítésében rejlik."
A hűtéssel-fűtéssel foglalkozó vállalkozások tudatos döntései
Ezek után hiba lenne az energiahatékonyságra a jogalkotó által kiszabott bosszantó kötelességként tekinteni. Természetesen a régi épületeknél a megfelelő felújítás meglehetősen költséges. De hosszú távon a céltudatos tervezéssel és a magas színvonalú szerkezeti megvalósítással csak nyerni lehet. A tervezők és kivitelezők, mint például a klímatechnikai szakemberek is csak nyerhetnek rajta. A felújítás egyik fő célja a klímavédelem mellett az energiaköltségek csökkentése. Ezért már most érdemes a klímaszereléssel foglalkozó vállalkozásoknak arra gondolnia, hogy a jövőben milyen beszállítókkal, márkákkal dolgoznak együtt.
Mert senki nem tudja ma, hogyan alakul a kőolaj, a földgáz és az elektromos energia ára a következő néhány évben. Az mindenki számára világos kell legyen, hogy továbbra is lesznek áremelkedések, amelyek nagyban befolyásolni fogják, hogy a tulajdonos mennyire energia hatékony berendezést választ, hogy a végén az energetikai felújítás egyértelműen költségmegtakarítást jelentsen.
A középületek átfogó felújítása mellett szól, az épület korszerűsítése. Pusztán objektív szempontból az épület szerkezete javul, élettartama meghosszabbodik. Emberibb szempontból a felújítás növeli a használók és a lakók közérzetét. Ami jobb egészséget és ezáltal alacsonyabb megbetegedési arányt eredményez. És végül, de nem utolsósorban, az energetikai felújítás védi a klímát.
