Az energiahatékonyságról sokat hallani napjainkban, a klíma védelmével kapcsolatban, a fűtést illetően, vagy hogy hogyan sikerülhet a gázfűtésről való leállás. Ezekre a kérdésekre az egyik kézenfekvő megoldást a hőszivattyúk nyújtják, hiszen szakemberek a jövő klímabarát technológiájának tekintik. 

Miért olyan fontos napjainkban az energiahatékonyság?

A testre szabott energiamegoldások egyik, hanem a legfontosabb előnye az alacsonyabb energiafelhasználás. Amennyiben a gazdasági szereplők hatékonyan kezelik az energiafelhasználás kérdését, csökkenthetik a közüzemi számláikat, munkahelyeket teremthetnek, és ez segíthet stabilizálni a villamos energiaárakat. Mert jelenleg exponenciálisan és megállíthatatlanul emelkedik az áramár világpiaci ára. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ennek hatására minimalizálhatjuk vízfelhasználásunkat is. Napjainkban egyre többet hallani, hogy bizonyos településeken vízkorlátozást vezettek be. De gondolnunk kell az energiahatékonyság környezetvédelmi vetületére is, amelynek köszönhetően csökkenthetjük az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátását. 

Az elkövetkezendő években az iparban és a lakosság számára a meleg és hideg levegő biztosítása központi jelentőségű lesz. Ezért is fontos, hogy a kormány a rezsicsökkentés újraszabályozása során a megújuló energiaforrások költségeit nem emelte. (a lakossági fogyasztó által, a H-tarifa a nap 24 órájában október 15-től április 15-ig vehető igénybe, a rendeletben rögzítve van, hogy a H-tarifa legalacsonyabb díja 23,54 forint/kWh, és az is meghatározásra került, hogy a B tarifa áránál soha nem lehet magasabb az ára). Ennek hatására még elterjedtebb lesz a hőszivattyú technológia és a fűtésre alkalmas klímaberendezések telepítése, amelynek köszönhetően hazánkban is csökkeni fog az energiafelhasználás, és előreláthatólag ez elősegíti a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedést. 

Milyen típusú hőszivattyúk léteznek?

A hőszivattyúk alapvetően a hőenergia forrásában különböznek egymástól. Lényegében három különböző típusú hőszivattyú létezik: levegő-, talaj- és a víz hőszivattyú, attól függően, hogy milyen energiaforrást használnak.  De létezik egy negyedik fajta is, mégpedig a hibrid hőszivattyú, amely a nap által felmelegített külső levegőt és a gáz elégetését használja fel a melegvíz felmelegítésére és kezelésére. A legnépszerűbbek a levegő hőszivattyúk – 80 százalékos piaci részesedéssel bírnak Európában. Ne feledjük, hogy kiegészítő hőforrásként a napelemek mindig tökéletes megoldást kínálnak a hőszivattyúk hatékony működtetéséhez.

Mikor nem ajánlott a hőszivattyúk vagy fűtésre alkalmas klímaberendezések telepítése? 

Télen, amikor a hőmérséklet tartósan nulla fok alá süllyed, a levegős hőszivattyúnak sokat kell tennie a megfelelő fűtési hőmérséklet elérése érdekében. Ez a fűtési rendszer jól működik új épületekben vagy jól szigetelt lakóépületekben, mert ott kevés hő tud távozni, és nem kell a rendszernek annyi meleget termelnie. Egy régi építésű, szigeteletlen épületben viszont a hőszivattyúnak megvannak a korlátai, és ezáltal rengeteg áramot fogyaszt. Ezért ebben az esetben már nem gazdaságos a működtetése. Tehát a hőszivattyú beszerelése előtt gyakran a felújítás vagy a részleges felújítás az első logikus lépés.

Hazánkban az épületállomány 70 százaléka vagy nem, vagy gyengén szigetelt. A fel nem újított házakban a hőszivattyúknak és a fűtésre alkalmas klímaberendezéseknek sok áramra van szükségük. Ezért amennyiben az ügyfelek azzal a kéréssel keresnek meg minket, hogy modernizáljuk fűtési rendszerüket, érdemes ezekre a részletekre is kitérni. 

Az elkövetkezendő időszakban mennyi ilyen berendezés beszerelésére lenne szükség?

A magyar települések utcaképét, elsősorban vidéken, meghatározzák a Kádár-kockák, amely házak jellemzően a korábbi nyeregtetős parasztházak helyett a 60-as, 70-es években épültek. Az ilyen típusú lakóépületből a Wikipédia szerint itthon összesen 844 ezer darab van jelenleg. Ezen épületek többsége felújításra szorul. Amennyiben ennek a hatalmas számnak csak felét támogatással vagy anélkül sikerül felújítani, korszerű fűtési rendszerrel ellátni, akkor mintegy 500.000 hőszivattyút, fűtésre alkalmas klímaberendezést kellene telepíteni az elkövetkezendő időszakban. Ezzel mintegy 12 milliárd kWh fosszilis energiát és körülbelül 20 millió tonna CO₂-kibocsátást lehetne megtakarítani, természetesen mindehhez mindössze 7%-kal több elektromos energiát kellene csak biztosítani.

Mi a helyzet az ipari felhasználás és a kereskedelem területén?

A hűtés- és hőszivattyús technológia napjaink nélkülözhetetlen része, fontosságuk folyamatosan növekszik. Ezek a rendszerek több esetben nagyon fontos és kritikus infrastruktúrák részei, amelyeknek működőképességét fenn kell tartani. Ide tartozik mindenekelőtt az energiaszolgáltatás, a vízellátás, az élelmiszeripar, a távközlés, az egészségügy, a pénzügy, valamint a közlekedés. Hűtés és légkondicionálás nélkül a kritikus infrastruktúra nem működne.

Az élelmiszer hűtés minden bizonnyal a legismertebb és az egyik legfontosabb ilyen alkalmazás, amely mindenkit érint. De legalább ilyen fontos a végfelhasználók szempontjából a gyógyszeripar. Itt is fontos az alapanyag, a félkésztermék és végtermékek különböző hőmérsékleti tartományban történő előállítása, feldolgozása, szállítása és tárolása, amelybe beletartozik például a -60 °C fokon történő tárolás is. Például a betegek lélegeztetéséhez szükséges tiszta oxigént levegőleválasztással nyerik, amelyben a levegőt lehűtik és az oxigént -183 °C-fokon kondenzálják.

A digitalizálás és az automatizálás egyre nagyobb teljesítményt igényel, amelyet az adatközpontok tesznek lehetővé. Az elmúlt években az adatközpontok elektromos energiafogyasztása exponenciálisan nőtt. Ez az energia végül hővé alakul, hiszen ezek az adatközpontok folyamatosan hőt termelnek, amelyet rendszeresen hűtenek, hogy biztosítsák a számítógépek működőképességét. Mennyivel kevesebb energiafelhasználásra lenne szükség, ha ez a hő hatékonyan elvezetésre kerülne, és felhasználnánk más hasznos célra? Amennyiben a szakemberek az ilyen szabadon felhasználható energiaforrásokra megfelelő figyelmet fordítanak, akkor elérhetővé válnak azok a célok, amelyek azt segítik elő, hogy jóval kevesebb fosszilis energiát használjunk fel.

Mutatunk is erre egy nagyon jó példát. A hőszivattyúk és hűtők különösen hatékonyan működnek magas hőmérsékletű fűtés és alacsony hőmérsékletű hűtés használatakor. A szupermarketekben találkozhatunk ezzel a kombinációval, ahol a hűtött polcokon tárolják az élelmiszert, ugyanakkor télen a hűtőberendezések által kibocsátott hőt az üzlet fűtésére használják fel. Ez fűtési költségeket takarít meg, és feleslegessé teszi a gázzal való fűtést.  

Mit hoz a jövő?

A hűtési és hőszivattyús technológia tehát kifogja elégíti az ipar és a lakosság alapvető igényeit, mert kényelmet kínál, és fontos lépéseket teszünk vele/velük a nulla üvegházhatású gázok kibocsátása felé. Az energetikai átálláshoz és a klímaváltozás elleni küzdelemhez képzett és motivált szakemberekre van szükség. Hiszen ez a terület kiemelt jelentőséggel bír, mert a gyorsan növekvő fűtési/hűtési igény hatékony kezelése az élet és a technológia számos területén kulcsszerepet játszik.