Miközben a légkondicionáló berendezések többsége fosszilis energiából előállított villamos energiával működik, ami önmagában is káros hatással van bolygónk légkörére, a rohamosan szaporodó berendezések hőleadása is hozzájárul a globális felmelegedéshez. Érthető, hogy a klímaváltozás a légkondicionáló berendezések gyártóit is komoly kihívások elé állítja. A cél a környezetbarát technológiák alkalmazása és az energiahatékonyság növelése.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2018-ban tette közzé a légkondicionálás jövőjéről szóló globális jelentését, amely szerint a következő három évtizedben háromszorosára nő a klimatizálás iránti igény.
2050-re a jelenlegi 1,6 milliárdról 5,6 milliárdra emelkedhet a klimatizált épületek száma, a hűtéshez használt elektromos energiából pedig 140 százalékkal többre lesz szükség. Ezzel együtt a szektor szén-dioxid-kibocsátása a jelenlegi évi egymilliárd tonnáról kétmilliárdra duplázódhat. Az emisszió riasztó mértékű növekedését a hatékonyabb, környezetbarát technológiák alkalmazásával lehetne lassítani.
A Kaliforniai Egyetem energiakutatásokra specializálódott Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumának elemzése szerint a légkondicionáló berendezések klímabarát fejlesztésével és hatékonyságjavításával önmagában is mintegy 20-25 százalékkal lehetne korlátozni a globális felmelegedést. A szerzők azt állítják, hogy már 30 százalékos hatékonyságjavulás esetén is világszerte 1500 erőművel kevesebbre lenne szükség az áramigények kielégítéséhez, és mintegy 89,7 gigatonnával lehetne visszafogni a globális üvegházgáz-kibocsátást 2030-ra.
Környezetbarát klímák: a fogyasztónak is megéri
A HVAC-ipar fejlesztéseinek iránya egyértelműen ebbe az irányba mutat. Az IEA szerint az európai és japán háztartásokban, köz- és magánintézményekben újonnan beszerelt klímák már most is negyedével kevesebb áramot használnak ugyanolyan hűtési teljesítmény mellett, mint az Egyesült Államokban, Kínában és Indiában piacra kerülő berendezések. A technológiai újítások jórészt a berendezések javuló hatékonyságáról, a hőveszteség korlátozásáról és a szennyezés mértékének csökkentéséről szólnak. Nézzük az innovációk néhány fontos irányát!
Geotermikus fűtés és hűtés
A környezetbarát HVAC megoldások közül a geotermikus rendszerek a legnépszerűbbek. Az Energy.gov szerint ezek akár 65 százalékkal is hatékonyabbak lehetnek, mint a hagyományos berendezések. Bár a föld hőjét hasznosító, hőszivattyús megoldások egyelőre jóval drágábbak, a fenntartható energia hasznosításán alapuló üzemelés miatt a bekerülési költségek kevesebb mint 10 év alatt megtérülnek, miközben a rendszerek évtizedekig megbízhatóan működnek.
Intelligens rendszerek
A klímaberendezések gyártói már használják az IoT (Internet of Things = a dolgok internete) technológiákat, hogy érzékelők és egyéb technológiák beépítésével a rendszer teljesítményére és állapotára vonatkozó adatokat gyűjthessenek. Az IoT technológiák alkalmazása javíthatja a készülékek hatékonyságát, növelheti a felhasználók kényelmét, biztosítja a rendszerek valós idejű felügyeletét, és jelezheti az esedékes karbantartás szükségességét.
Adatközpontú döntések
Az emberi érzékelésen alapuló szabályozás helyett az intelligens HVAC rendszerek valódi méréseken alapuló adatok felhasználásával finomhangolják működésüket. A fejlesztéseknek köszönhetően a berendezések alkalmazkodnak a felhasználók speciális igényeihez és aktuális helyzetéhez.
Okostermosztátok
Az intelligens termosztát internetkapcsolaton keresztül, mobiltelefonról vezérelhető, így segítségével az otthoni hűtést és fűtést távolról is lehet szabályozni. Ez a valós idejű beállítás hozzájárulhat az otthoni energiafogyasztás csökkentéséhez.
Zónás hűtés és fűtés
A zónás HVAC rendszerek hatékonyságuk és energiamegtakarítási potenciáljuk miatt is egyre népszerűbbek. A zónás fűtés és hűtés lényege, hogy a lakás kevésbé használt helyiségei nem vesznek fel hűtési / fűtési energiát. A HVAC.com szerint a többzónás rendszerekkel az éves energiafogyasztás akár 33 százaléka is megtakarítható.
Forrás: Escholarship.org, Callthiele.com
